Termesséklétrehozás Magyarországon: Mit kíván Öntől az éghajlat

Magyarország kontinentális éghajlata Európa egyik legjutalmazóbb, ugyanakkor az egyik legkevésbé megbocsátó kertészeti környezete. Közép-Európában a legerősebb éghajlati hatásokat Magyarországon figyelhetjük meg, ahol mind a téli, mind a nyári terméseket gyakran érinti a hőség és az aszály. Az otthoni kertészek számára ez azt jelenti, hogy a siker kevésbé múlik a szerencsén, sokkal inkább azon, hogy ismerjük a naptárt, a talajt, és egy olyan éghajlat ritmusát, amely élesen vált a hideg telek és a perzselő nyarak között. Ez az útmutató részletesen bemutatja, mit követel meg a magyarországi éghajlat, és hogyan lehet ezeknek az elvárásoknak megfelelni.

Főbb tudnivalók

• Ültetés előtt ismerje meg a zónáját: Magyarország három fő ültetési zónát ölel fel: 6b, 7a és 7b, a Nagyalföldtől a Kárpátok lábáig. Az Ön elhelyezkedése határozza meg, hogy mely növények reálisak, és mikor kell elvetni őket.

• A fagymentes dátumok határozzák meg a naptárat: Az utolsó tavaszi fagy Budapesten jellemzően április 23. körül, az első őszi fagy pedig szeptember 28. körül következik be, ami megközelítőleg 158 napos fagymentes időszakot eredményez. Minden ültetési döntést e két dátum köré kell építeni.

• Az aszály a legnagyobb visszatérő veszély: 1990 és 2023 között 11 olyan év volt, amikor Magyarország területének több mint 50%-át érintette az aszály. Ezért a víztakarékos technikák, a mulcsozás, a csepegtető öntözés és az esővízgyűjtés legalább annyira fontos, mint a vetőmag kiválasztása.

• Az eső mennyisége egyenetlen az országban: Az átlagos éves csapadékmennyiség keleten mintegy 500 mm-től nyugaton körülbelül 750 mm-ig terjed. Ha Budapesttől keletre kertészkedik, az kiegészítő öntözést alapfelszerelésként tervezze be, nem pedig vészhelyzetre.

• A nyári hőség gyorsul: A szélsőséges hőség és aszály egyre inkább hetekkel előbbre hozta a betakarítást, és a hónapokig tartó átlag alatti csapadék felgyorsíthatja a termés érését, miközben jelentősen csökkenti a hozamokat. Használjon árnyékoló hálót, mély mulcsozást és hőálló fajtákat ennek pufferelésére.

Gyorsindítási prioritási keretrendszer

Kezdje itt, ha Ön:

• Első alkalommal kertészkedik Magyarországon: Először a fagymentes naptár tervezésére összpontosítson. Szerezze meg az utolsó fagymentes dátumot (közép-Magyarországon április 23. körül), számoljon vissza onnan, és építsen minden vetési döntést erre az alapra.

• Kelet-Magyarországon vagy a Nagyalföldön él: A mulcsozást és a csepegtető öntözést tekintse alapvetőnek az első naptól kezdve. Keleten évente mintegy 500 mm eső esik, kevesebb, mint Nyugat-Európa számos sivatagos régiójában.

• Korlátozott idővel kertészkedik: Áprilisban vastagon mulcsozza be ágyásait, és telepítsen egy egyszerű csepegtetőrendszert. Mindkettő alacsony erőfeszítést igénylő, magas hozamú lépés, amely csökkenti a napi öntözési feladatokat.

Magyarország éghajlati régióinak megértése

A szélesebb kép

Magyarország Közép-Kelet-Európában található, 45 és 48 északi szélesség között, kontinentális éghajlattal, hideg telekkel és meleg, forró nyarakkal. Az otthoni kertészek számára a legfontosabb következmény, hogy az éghajlat nem kíméli Önöket; élesen váltakozik. A tavasz változékony időjárást hoz, gyorsan emelkedő átlaghőmérséklettel, és a júniustól augusztusig tartó budapesti nyár az év legmelegebb időszaka.

A nappali hőmérséklet januárban 3°C-tól júliusban 28°C-ig terjed, de a nyári csúcsok jóval meghaladják ezt az átlagot. 2026. június 30-án Szécsényben 42,0°C-ot mértek, ami új abszolút hőmérsékleti rekordot jelentett Magyarországon. Ez az az éghajlat, amellyel a növényei megküzdenek. Ezért válasszon hőálló fajtákat a nyár közepi vetéshez, és árnyékolja az érzékenyebb növényeket, például a salátát az év legforróbb hat hetében.

Regionális különbségek, amelyek számítanak

Az egyes régiók közötti éghajlati különbségek viszonylag kicsik, bár keleten kissé kontinentálisabb az éghajlat, míg délen enyhébb a tél. Gyakorlati szempontból ez azt jelenti:

• Az északi megyék, mint például Borsod-Abaúj-Zemplén, a hidegebb zónákba tartoznak, rövidebb növekedési időszakokkal.

• A déli részek, mint Baranya és Bács-Kiskun megyék, a 7. zónába tartoznak, enyhébb telekkel és hosszabb növekedési időszakokkal.

• A Nagyalföldön kontinentális éghajlat uralkodik, forró nyarakkal és hideg telekkel, alkalmas gabonafélék és napraforgó termesztésére, míg a Dunántúl szubmediterrán jellegű, enyhe telekkel és forró nyarakkal, ideális szőlőültetvények számára.

Ha Dél-Magyarországon kertészkedik, egy-két héttel korábban ültetheti ki a paradicsompalántákat, mint a miskolci kertészek. Ez a rugalmasság egy plusz terméshullámot ad a szezonhoz.

Pro tipp: Használja az aszálymonitoring.vizugy.hu portált, amelyet az Országos Vízügyi Főigazgatóság üzemeltet, hogy ellenőrizze a talajnedvességet és az aszályindexeket a legközelebbi mérőállomáson az öntözési ütemezés tervezése előtt.

A vetési naptár elsajátítása

Tavasz, ahol minden hét számít

A tavasz Magyarországon az az évszak, amely egyenlő mértékben jutalmazza az előkészületet és bünteti a türelmetlenséget. A tavaszt bőséges napsütés és szórványos záporok jellemzik. Áprilisban jelentősen emelkedik a hőmérséklet, bár rövid hidegbetörések 0-5°C-os minimumokkal és talaj menti fagyokkal május közepén is előfordulhatnak. Egy késői hidegcsapás, miután kiültettük a paradicsomunkat, hetekig tartó gondos beltéri szaporítást tehet tönkre.

A tavaszi fagykárok felelősek a magyar gyümölcsösök terméskiesésének 80 százalékáért, a gyümölcstermesztés a késői tavaszi fagyok okozta károkból származik, és a késői fagyok gyakorisága az elmúlt évtizedekben növekedni látszik. Ezért tartson kéznél fagyvédő fóliát május egészében, és soha ne ültessen ki érzékeny növényeket (paradicsom, paprika, uborka, cukkini) április utolsó hete előtt.

A Garden.org budapesti zöldségültetési útmutatója szerint a közép-Magyarországra ajánlott ütemezés a következőképpen néz ki:

• Káposztafélék (brokkoli, káposzta, saláta, spenót): közvetlenül március elejétől vethető, ha a talaj megmunkálható; beltérben február elején kezdjük a palántázást március végén.

• Garden.org budapesti zöldségültetési útmutató február eleje körül beltérben elkezdjük, majd április 9. körül ültetjük ki az utolsó fagy után.

• Garden.org budapesti zöldségültetési útmutató cukkini, tök, uborka és dinnye: közvetlenül április 13. körül vethető, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 15°C-ot.

Ősz, az alulhasznált évszak

Az ősz Budapesten a nyárihoz képest kevesebb esővel és hosszú, napos napokkal jellemezhető, így szeptember és október a legkellemesebb hónapok közé tartozik a magyar kertészeti naptárban. Sok kertész augusztusban pakol össze, amikor az igazi lehetőség csak kezdődik.

Garden.org's Budapest vegetable planting guide visszaszámlálás az első fagy (október 23. körül) dátumától, hogy a növények beérjenek a tél előtt. Vessen gyorsan érő salátákat, spenótot, retket és rukkolát augusztus végén egy termékeny őszi betakarításért, amely októberig tart.

Pro tipp: A szeptember elején ültetett fokhagyma, a Garden.org budapesti zöldségültetési útmutatója szerint, még a talaj fagyása előtt gyökeret ereszt, és a következő évben bőséges nyári termést hoz, ami az egyik leginkább megtérülő ültetés, amit egy magyar kertész tehet.

A magyarországi aszályprobléma közvetlen kezelése

Miért nem opcionális többé a vízgazdálkodás?

Az elmúlt évek adatai kellemetlen olvasmányt jelentenek. Az éghajlatváltozás hatásai Magyarországon egyre drámaibbak lettek, és az aszály már nem csak egy szezonális nyári probléma; gyakran kiterjed az év más részeire is. A Vízügyi Főigazgatóság szóvivőhelyettese az Euronews-nak elmondta, hogy az elmúlt öt évben majdnem egy évnyi csapadék hiányzik Magyarországon.

Az otthoni kertész számára ez egy egyszerű utasításba torkollik: tervezze meg kertjét vízhiányra, és tekintsön minden esőt bónusznak, nem pedig garanciának. A mérsékelt átlagos csapadék ellenére Magyarországon időszakos aszályok fordulhatnak elő, különösen a Nagyalföld régiójában, és a következetes terméshozamokhoz gyakran hatékony öntözőrendszerekre van szükség.

Gyakorlati víztakarékossági stratégiák

Mulcsozzon mélyen és korán. A Budapesti Egyetem kutatásai kimutatták, hogy a mulcsozott talaj akár 50%-kal több nedvességet képes megtartani, mint a mulcsozatlan talaj. Célja, hogy május elejére, még a nyári hőség előtt, minden zöldségágyáson 7-10 cm vastag szalma, faforgács vagy komposzt réteg legyen.

Használjon csepegtető öntözést. A csepegtető öntözést a sivatagi éghajlatok mezőgazdasága számára fejlesztették ki, ahol minden csepp számít, így ez a leghatékonyabb öntözési módszer. Az időzítővel összekötött egyszerű csepegtetővezeték azt jelenti, hogy a növények a gyökérzónában, kora reggel, pontosan akkor kapnak vizet, amikor a párolgás mértéke a legalacsonyabb.

Gyűjtse az esővizet. Az esővíz gyakran kimarad a vízhiányról szóló beszélgetésekből, pedig értékes erőforrás. Az intenzív viharok során rövid idő alatt hatalmas mennyiség esik le, és nem tartják meg; a legtöbb helyen az esővizet egyáltalán nem használják fel, pedig ideális lenne öntözésre. Egy 200 literes esővízgyűjtő, amely egy ereszcsatornához csatlakozik, az egyik legolcsóbb és leghatékonyabb befektetés, amit egy magyar kertész tehet.

Pro tipp: Öntözze kertjét kora reggel, soha ne déli órákban. A déli öntözés a magyar nyári hőség idején a párolgás miatt jelentős részét elveszíti, mielőtt a gyökerek felszívnák. A reggeli öntözés csökkenti a gombás betegségek kockázatát is, amelyek akkor virágoznak, ha a lombozat éjszaka nedves marad.

A megfelelő növények kiválasztása magyarországi viszonyokhoz

Miben jó az éghajlat?

Magyarország termékeny talaja és hosszú, meleg nyarai kiválóvá teszik bizonyos növények termesztésére. A Nagyalföld gazdag, löszös talajokkal rendelkezik, és a hőség és a napsütés kombinációja kiemelkedő ízt eredményez a meleg évszaki növényeknél. Tapasztalataink szerint a magyar termesztésű paradicsom, édespaprika és fűszerpaprika fajták consistently felülmúlják a hűvösebb észak-európai éghajlaton termesztett bármilyen termést.

A Budapesten a legkönnyebben termeszthető növények közé tartozik a bazsalikom, a saláta, a menta, a zöldbab, a napraforgó és a retek, mindegyiket egyszerűnek minősítik az otthoni termesztők számára. Ezeken a kezdőbarát növényeken kívül az éghajlat erősen kedvez:

• Édes és erős paprikáknak (évszázados magyar kertészeti hagyomány)

• Cukkininek és töknek

• Uborkának és dinnyének (különösen délen)

• Fokhagymának és hagymának

• Gyökérzöldségeknek, beleértve a sárgarépát, a paszternákot és a céklát

Alkalmazkodás a talajváltozásokhoz

Míg a Nagyalföld gazdag, löszös talajokkal büszkélkedhet, más régiókban kevésbé termékeny vagy nehezebben kezelhető talajtípusok is előfordulhatnak. Például Tokaj vulkanikus talaja kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre, de más növények számára talajjavításra lehet szükség.

Új ágyás telepítése előtt ellenőrizze a talaj pH-ját és szerkezetét. A talajtípus meghatározhatja, hogy mely zöldségek nőnek a legjobban Önnél, és a talajtípus ismerete lehetővé teszi, hogy a problémákat a talaj megfelelő előkészítésével orvosolja. A legtöbb magyar konyhakertnek jót tesz a komposzt éves hozzáadása, hogy javítsa mind a homokos talajok nedvességmegtartó képességét, mind a nehezebb agyagos talajok vízelvezetését.

A szezon meghosszabbítása a fagymentes dátumokon túlra

A fóliasátrak és a hidegágyások esete

Közép-Magyarországon a szabadtéri ültetés jellemzően április közepén kezdődik és október végén ér véget, de az üvegházi kertészek már februárban elkezdhetik a magvetést, és decemberig is szüretelhetnek. Ez potenciálisan további két-három hónapnyi produktív termesztési időt jelent.

A műanyag alagutak négy-nyolc héttel meghosszabbíthatják a zöldségtermesztési szezont, fűtött üvegház költségének töredékéért. Egy egyszerű fóliasátor, amelyet egy magaságyás fölé helyezünk februárban, kellőképpen felmelegíti a talajt ahhoz, hogy a hidegtűrő salátákat és spenótot közvetlenül elvethessük egy teljes hónappal azelőtt, hogy a kültéri viszonyok lehetővé tennék.

A Holland Kertészet számos alagutat, hidegágyást és szezonhosszabbító kiegészítőt kínál, amelyek kifejezetten a közép-európai termesztési körülményekhez igazodnak. A szezonhosszabbítással most ismerkedő kertészek számára a legpraktikusabb első lépés egy alacsony alagút vagy egy kis hidegágyás, mielőtt egy nagyobb szerkezetbe fektetnének.

Napközben a napfény áthalad a műanyag borításon, és felmelegíti az alagút belsejében lévő levegőt és talajt. Ez a befogott meleg mikroklimát teremt, amely melegebb, mint a külső hőmérséklet, és éjszaka a műanyag borítás elegendő szigetelést biztosít ahhoz, hogy megakadályozza a fagy bejutását, lehetővé téve, hogy tavasszal korábban kezdje az ültetést, és ősszel tovább tartsa a növényeket növekedésben.

Hidegágyások átteleltetéshez és korai indításhoz

A hidegágyásokhoz nincs szükség áramra, nagyon olcsón megépíthetők, és átalakíthatják a februári kertet Magyarországon. Úgy találtam, hogy egy egyszerű, fából készült hidegágyás, fedőként egy régi ablaküveggel, elég ahhoz, hogy a spenót, a téli saláta és a galambbegy a legkeményebb magyar teleket kivéve is életben maradjon, így januárban is friss leveleket kapunk, amikor a boltokban prémium áron kínálják a salátát.

Gyakori hibák, amelyeket a magyar kertészek elkövetnek

Túl korai ültetés

A leggyakoribb hiba, hogy március végén vagy április elején megbíznak egy meleg időszakban, és túl hamar kiültetik a palántákat. A tavaszi meleg korai beállta, amely elősegíti a termés növekedését, majd gyorsan követi egy késő tavaszi fagy, ismételten helyi hatásokat okozott a közép-európai mezőgazdasági ágazatokban. Várja meg április utolsó hetét, mielőtt paradicsomot, paprikát vagy uborkát kiültetne.

Az Alföldi aszályöv alulértékelése

Debrecen, Nyíregyháza és Szeged kertészei jelentősen szárazabb körülményekkel szembesülnek, mint Győr vagy Pécs lakói. A Tisza körüli síkságok az öntözésre szorulnak, hogy elkerüljék a nyári aszály miatti terméskiesést. Ha keleten kertészkedik, a csepegtető rendszer nem luxus; egy száraz nyáron ez a különbség a termés és a kudarc között.

Az ősz mint vetési ablak figyelmen kívül hagyása

A legtöbb magyar házi kertész októberrel lezártnak tekinti a termesztési évet. A valóságban a augusztus végén és szeptemberben vetett, hidegtűrő növények – saláták, spenót, téli retek, fokhagyma és áttelelő hagymák – kihasználják a hosszú, napos őszt, és azt jelentik, hogy a kertje az első kemény fagyig termel.

Gyakran Ismételt Kérdések

Mikor ültessem a paradicsomot Magyarországon?

A paradicsomot és paprikát február elején kell beltérben elkezdeni nevelni, és április 9. körül kell kiültetni a szabadba, a fagyok után, Magyarország középső részén. Az északi területeken várjuk meg április utolsó hetét vagy május elejét, hogy biztosan elkerüljük a késői talajfagyokat. Mindig eddzük a palántákat legalább egy hétig, mielőtt kiültetnénk őket.

Mennyit öntözzem a veteményeskertemet egy magyar nyáron?

A legtöbb zöldségnövénynek körülbelül 25-40 mm vízre van szüksége hetente az aktív növekedés során. Budapesten évente átlagosan 652 mm eső esik, de ennek nagy része tavasszal és ősszel hullik, a nyár három-négy hetes száraz időszakokat hozhat. Használjon csepegtető rendszert, melyet minden reggel 30-45 percre állít be, öntözés előtt ellenőrizze a talaj nedvességtartalmát 10 cm mélységben, és ha a talaj még mindig nedvesnek érződik, akkor csökkentse az öntözést.

Lehet-e paprikát és dinnyét termeszteni Magyarországon?

Abszolút. Magyarország termékeny talajai és kontinentális éghajlata mindent támogat a világhírű boroktól a paprikáig, és a meleg nyár jól illeszkedik a dinnyékhez, különösen délen. Kezdje a paprikát beltérben februárban, ültesse ki április közepe után, és válasszon olyan fajtákat, amelyek 80-90 napos érési idejűek, hogy biztosítsa a teljes betakarítást az első őszi fagy előtt.

Mi a legegyszerűbb módja a vegetációs időszak meghosszabbításának Magyarországon?

A vegetációs időszak meghosszabbítása az egyik leghatékonyabb módja a megbízhatóság és a termelékenység növelésének egy otthoni veteményeskertben, és három egyszerű szerkezet, az alacsony alagutak, hidegágyak és hernyóalagutak, megvédhetik a hideg évszaki növényeket a fagytól, fagypont alatti hőmérsékletektől, széltől és erős esőtől. Kezdje egy egyszerű hidegággyal vagy alacsony alagúttal egy ágyás fölött. A befektetés kicsi, és a hozam, az évenkénti további hetekben történő betakarítás jelentős.

Súlyosbodik-e Magyarországon az aszály, és hogyan reagáljanak az otthoni kertészek?

Az éghajlatváltozás miatt az aszályok egyre gyakoribbak Magyarországon, ami hosszú távon fenntarthatatlanná teszi a korábbi vízgazdálkodási gyakorlatokat. Az otthoni kertészeknek három részből álló stratégiával kell reagálniuk: az összes ágyás mély mulcsolása (7-10 cm), csepegtető öntözés telepítése a felülről öntöző szórófejek helyett, és esővízgyűjtés a tetőfelületekről. Ez a három lépés együtt képes fenntartani egy konyhakert termelékenységét a legszélsőségesebb száraz időszakok kivételével.

Végszó

A magyarországi élelmiszertermesztés megjutalmazza azokat a kertészeket, akik komolyan veszik az éghajlatot, ahelyett, hogy harcolnának ellene. A kontinentális évszakok, a késő tavaszi fagy kockázata, a nyári hőség és az egyre gyakoribb aszályos időszakok mind kezelhetőek, ha azokat beépítjük a tervezésbe. Időben ültessük el a magokat, korán mulcsozzunk, okosan öntözzünk, és használjunk olyan szerkezeteket, mint a fóliasátrak és hidegágyak, hogy extra heteket nyerjünk a szezon elején és végén. A Holland Kertészet csapata nap mint nap dolgozik közép-európai termesztési körülmények között, és tanácsot tud adni a megfelelő vetőmagokról, eszközökről és szerkezetekről az Ön konkrét helyéhez és talajtípusához.

Források

1. Budapest Zöldségültetési Naptár, Garden.org. Hónapról-hónapra ültetési útmutató Budapesthez, Magyarország. A Garden.org budapesti zöldségültetési útmutatója

2. Magyarország Ültetési Zónák Útmutató, Planta Greenhouses. Áttekintés Magyarország 6b, 7a és 7b éghajlati zónáiról. https://plantagreenhouses.eu/blogs/planting-zones/hungary

3. Kertészkedés Magyarországon, Teljes Ültetési Útmutató, GrowByCity. Fagymentes napok, csapadék és növényi listák magyar városokhoz. A legkönnyebben termeszthető növények Budapesten

4. Fagyidőpontok Budapest, Magyarország, FrostDates.com. Utolsó tavaszi fagy április 23., első őszi fagy szeptember 28. https://frostdates.com/hungary/budapest/budapest

5. Magyarország Éghajlata, Hőmérséklet és Csapadék, Blue Green Atlas. Éves csapadékadatok és regionális aszálymintázatok. https://bluegreenatlas.com/climate/hungary_climate.html

6. Budapest Éghajlata, Wikipedia. Szezonális időjárási mintázatok Magyarország fővárosában. https://en.wikipedia.org/wiki/Climate_of_Budapest

7. Magyarország Éghajlata: Hőmérséklet és Eső, Climates to Travel. Kontinentális éghajlat áttekintése Magyarország számára. Kontinentális éghajlat áttekintése Magyarország számára

8. Aszályesemények Magyarországon és a Gazdálkodók Hozzáállása, ResearchGate. Tudományos tanulmány az aszály gyakoriságáról és a fenntartható öntözésről. Aszályesemények Magyarországon és a gazdálkodók hozzáállása a fenntartható öntözéshez

9. Vízválság Magyarországon, Az Aszály Súlyosbodik, Trademagazin. Elemzés Magyarország növekvő vízhiányos kihívásáról. Az éghajlatváltozás miatt az aszályok egyre gyakoribbak Magyarországon

10. Vízhiány Magyarországon, Euro-Clear. Esővíz-újrafelhasználás és vízgazdálkodási stratégiák. https://www.euro-clear.eu/en/water-scarcity-in-hungary-is-water-reuse-worth-it/

11. Hőhullámok Hatása a Nyári és Téli Növényekre, Joint Research Centre, Európai Bizottság. 2026-os terméshozam-hatás adatok Magyarországra. https://joint-research-centre.ec.europa.eu/jrc-news-and-updates/heatwaves-impact-summer-and-winter-crops-2026-07-27_en

12. Az Éghajlati-Pénzügyi Időzített Bomba: Magyarország, New Economics Foundation. Adatok az aszálykárokról és a hőhullámok mezőgazdasági hatásairól. https://neweconomics.org/2026/03/the-climate-fiscal-timebomb-hungary

13. Magyarország Aszály, Súlyos Aszály 2024, Copernicus EU Space. Műholdfelvételek és aszályadatok Magyarországra 2024-ben. https://eu-space.europa.eu/components/earth-observation-copernicus/image-of-day/severe-drought-hungary-summer-2024

14. Mulcsolás Meleg Időjárásra, Előnyök, Agrigem UK. Kutatás a mulcsról és a nedvességmegtartásról, beleértve a Kaliforniai Egyetem adatait. https://www.agrigem.co.uk/advice-centre/agrigem-blog/trees-plants-and-ornamentals/hot-weather-affecting-your-plants-use-mulch/

15. Aszályellenes Technikák Kertészeknek, Bonnie Plants. Csepegtető öntözés és víztakarékosság a veteményeskertekben. https://bonnieplants.com/blogs/drought-resources/drought-busting-techniques

16. Műanyag alagutak a tenyészidőszak meghosszabbítására, Harvest to Table. Hogyan hosszabbíthatják meg a műanyag alagutak a szezont 4-8 héttel. https://harvesttotable.com/plastic_tunnels_for_growing_ve/

17. Késő Tavaszi Fagy Európában 2021, Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat. Elemzés a késő tavaszi fagyokról Közép-Európában. https://climate.copernicus.eu/esotc/2021/late-spring-frost

18. Aszály elleni védekezés, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Magyarország. Hivatalos magyar aszályfigyelő és -kezelő rendszer. https://www.ovf.hu/en/flood-protection-water-damage-control/protection-against-drought